Culture Night, démonok és Tom Cruise, a megmentő ;-)

A pénteki zűrök után reméltem jó program lesz bejönni a városba, filmet nézni, meginni egy sört valakivel, és belebotlani mindenféle utcai zenekarokba, megnézni stúdiókat, belesni a színházi kulisszák mögé és így tovább.

Miután eldöntöttem hogy bemegyek a városba, 10 perc alatt elkészültem, de így is 7 óra volt mire elindultam. Utána persze Murphy törvényei szerint várni kellett a buszra, rohadt nagy volt a forgalom, mindenhol csomóan szálltak fel, így 8:20 körül értem be a központba, 20 perccel a filmvetítés kezdete után. Na akkor megint előbújtak a démonok a fejemben, hideg volt, fáztam, több mint egy órát buszoztam be és úgy tűnik, hogy a semmiért, akikkel találkoztam volna bent, azoknak mégse volt jó, egyedül bolyongtam éhesen, áááá.

De nem hagytam magam, szerencsére találtam egy zenekart az egyik utcában, akik tök jó zenét játszottak, gyorsan fel is vettem egy kicsit belőle.

A zenekar a Mute Fish feat. két részeg táncos :-)

Valamiért nem akarja feltölteni a videót, sorry, majd még próbálkozom...

Akkor csak két fotó:

Aztán nézelődtem tovább és kiderült, hogy a filmvetítés valójában szabadtéren van, így kb 45 perccel a film kezdete után becsatlakoztam a "Far and Away" című klasszikus nézőihez. Szégyellem bevallani, de nagyon jót tett a lelkemnek, még akkor is ha nem a filmtörténet nagy alkotásáról van szó... ;-) A film az ifjú (és akkor még nem celeb, ám annál inkább kigyúrt) Tom Cruise és (akkor még nem a neje, de lehet itt jöttek össze) Nicole Kidman, mint ifjú ír telepesek hányattatott sorsáról szól, akik szerencsét próbálnak Amerikában. Joseph (T.C.) kocsmai bunyósként ér el sikereket
 - ez legalább autentikus, mert az írek kb tényleg csak a bokszban jók, abban viszont van egy női!!!! olimpiai bajnokuk most, aki ráadásul Brayből származik, úgyhogy az egész város az ő képével van kiplakátolva még mindig -
és persze végül csak elnyeri a kemény ír lány szívét.

Mondjuk a happy endet (mert gondolom az) már nem láttam, mert közben mégis csatlakozott hozzám Conor, akivel betoltunk egy pizzaszeletet, majd ittunk egy saját készítésű sört a Porterhouse Inn-ben, aztán hazabuszoztunk és így éfjél után nem is olyan sokkal otthon is voltam.

Hát kulturális szempontból azt hiszem nem sikerült túl eredményesre a program ;-) hacsak nem a helyi pub-kultúrát vesszük alapul, de legalább hangulati szempontból pozitív zárása volt a hétnek.