Amennyiben valaki hangulati ingadozással vádolna, hát igaza lenne...
De mentségemre legyenek mondva a következők:
1) Pénteken hazaindulás előtt kaptam egy telefont a volt munkahelyemről, hogy be tudnék-e ugrani, mert lenne számomra egy állás. Hát, megoldottam hogy be tudjak ugrani, gondolhatjátok...
2) Otthon voltam és ott tudtam lenni Öcsi és Piri esküvőjén, részese lenni ennek a nagy napnak az ő életükben, találkozni a családdal, a legapróbb új családtagokkal és hallgatni 5 órányi sváb lakodalmas muzsikát :-)
3) Találkoztam olyanokkal, akiket nagyon nagyon hiányolok itt Írországban! És ugyan sűrű volt a hétvége, de mégis sikerült együtt tölteni valódi értékes időt, élőben, teljes valóságunkban, ölelésekkel, mosolyokkal. Az illetők tudják, hogy rájuk gondolok, a többiek meg csak találgassanak ;-)
4) 2 hónap után, amit nagyrészt egy lovardában dolgozva döntöttem, lovaglás nélkül :-/ végre újra nyeregbe ülhettem!!!! Egy szuper edzésen még picit meg is ugrattam Barbit, és jelentem: még nem felejtettem el lovagolni! :-)
Na most már tudjátok.
Akinek meg van további ráérős ideje (és nem katasztrófatúrista ;-) ), az tovább olvashat, a következő postokban ugyanis belebonyolódom boldogságom részleteibe...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése